Piskóta, gesztenye, csoki – csak jó sülhet ki belőle

Pedig még sütni se kell ezt a desszertet, hacsak nem akarjuk a babapiskótát sk elkészíteni. Kivételesen most én sem tettem. Találtam Nagykovácsiban egy cukrászdát (amit egyébként minden sütirajongónak csak ajánlani tudok), ahol – állításuk szerint és remélem nem tévednek – mogyorómentes a házilag készített babapiskótájuk.

Gesztenyerajongó vagyok, még egyszerű püré formájában is imádom. Egy barátnőmnél egyszer ettem házi készítésű geszetnyepürét (a nagymamája csinálta), na annál nincs jobb. A bolti mélyhűtött masszák a nyomába se érnek.

A Nők Lapja Konyha tavaly októberi száma tele volt tíz finomabbnál finomabb gesztenyés desszerttel, neki is fogtam párnak: gesztenyés áfonyás mascarponés torta (ez volt a legnépszerűbb), gesztenyerolád, meggyes gesztenyés kuglóf. Ezzel a babapiskótás alagúttal eddig csak szemezgettem, de kész babapiskóta birtokában nekibátorodtam és megcsináltam.

Nem csokiba mártottam a piskótákat, hanem csoki krémet főztem, de bármelyik megoldás jó. Az eredeti receptben az alsó sor babapiskótát rumos cukorszirupba kell mártani, de én elég édesnek gondoltam a sütit anélkül is, úgyhogy helyette rumos tejbe mártogattam.

Igazi vendégváró: pikkpakk megvolt, nem kellett sütni, nem kellett hozzá túl sok hozzávaló és nagyon látványos, vagyis lehet vele villantani :).

Hozzávalók:

Kb. 20-25 babapiskóta (attól függ, hogy mennyire szélesek a babapiskóták, illetve hogy milyen hosszú formánk van)

Csoki krémhez: 5 dkg vaj, 5 dkg porcukor, 2 ek kakaópor, 1 ek joghurt

Krémhez: 50 dkg gesztenyemassza, 8 dkg baracklekvár, 3 dl tejszín, 1 cs. habfixáló, 1 tk rumaroma

Mártogatáshoz: kevés tej, 1 tk rumaroma

Összeolvasztottam a csoki krém hozzávalóit, és a azokat a babapiskótákat, amik a forma szélére kerültek félig belemártottam. Hagytam, hogy a csoki rádermedjen a piskótákra.
A tejszínt a habfixálóval kemény habbá vertem. 25 dkg gesztenyemasszát és a baracklekvárt összekevertem. A két masszát összeforgattam.
A maradék gesztenyét és a rumaromát összegyúrtam és téglalapot formáztam, ami majd a krém tetejére kerül.
A szögletes püspökkenyérformát folpackkal kibéleltem és a csokiba mártott babapiskótákkal kiraktam az oldalát. Majd beleöntöttem a tejszínes gesztenyemasszát, arra ráhelyeztem a gesztenyemasszából formált téglalapot, végül lezártam a tejbe mártogatott babapiskótákkal.
Legalább 1 órára tegyük hűtőszekrénybe (nekem egy éjszakát állt benne).
Ha kiborítjuk tálra, a tetejét meg lehet szórni csoki forgáccsal, vagy csoki krémet lehet rá csurgatni, de ez nálam némi malőr miatt most elmaradt…

Gesztenyés profiterol

Az utóbbi időben rákattantam az égetett tésztára. A fene se gondolta korábban, hogy ennyire pofon egyszerű elkészíteni, és eddig még mindig klassz üreges lett. Ha csak vizet tettem bele, akkor talán szebb lett a kinézete, nem töredezett meg annyira. A krémek, töltelékek pedig végtelenségig variálhatóak: múltkor málna- és mangóhabosat csináltam, de ez csak kettő a lehetőségek közül.

A pénteki lakásavatós nőpartira profiterolt akartam készíteni. Dolce Vita két remekbeszabott receptje között vaciláltam: kávés profiterol (a szakácskönyvéből) vagy narancsos profiterol. Odáig el is jutottam, hogy a tésztát megsütöttem, de aztán elcsábultam a hívó szóra és kimentem Katival az IKEA-ba. Ennek az lett a következménye, hogy remek dolgokat shoppingoltam, de sajnos a profiterol nem készült el magától. Villámmegoldásként vaníliapudingot töltöttem bele és zacskós (Dr. Oetker) csokiöntettel öntöttem nyakon. Az íze nem volt rossz, de nem ilyenre vágytam.

Szombaton nekifutottam újra, igaz, hogy csak vasárnapra készült el, de az égetett tésztában ez a klassz, hogy előre elkészíthető, sőt azt olvastam, hogy a megsütött fánkocskáknak a fagyasztás sem árt.

Tölteléknek végül is gesztenyét választottam, mert azt mindenki szereti a családból. Igaz, hogy főzött sárgakrémmel akartam a gesztenyét összekeverni, de időtakarékosságból inkább maradt a jól bevált vaníliás puding. Csokiöntetet NagyMazsola miatt kakaóporból főztem, mivel még nem találtam olyan csokit, amiben ha csak nyomokban is, de ne lett volna mogyoró. Sajnos a csokiöntetnél nem tudok pontos mennyiségeket írni, mert nem méregettem, csak érzésből pakoltam a lábosba a hozzávalókat (egy körülbelülit megpróbálok írni).



Hozzávalók:

Égetett tésztához:
10 dkg margarin
0,5 dl tej
0,5 dl víz
10 dkg liszt
3 tojás

Töltelékhez:
1,5 dl tej
1 dl tejszín
½ zacskó vaníliás pudingpor
1 ek cukor
kb. 20 dkg gesztenyepüré
1,5 dl tejszín
1 cs. vaníliás cukor
½ cs. habfixáló

Csokiöntethez:
vaj (kb. 5 dkg), porcukor (kb. 1-2 ek – attól függ mennyire szeretnénk édesre készíteni), jófajta kakaópor (1 púpozott ek.), vanília kivonat (kb. 1 tk.), rumaroma (kb. 1 tk.), tej (kb. 2-3 ek.), joghurt (kb. 1-2 ek.), olaj (kb. 1 ek.)

A tésztához a vizet, a tejet és a margarint összeforraltam, majd beletettem a lisztet és addig kevergettem, amíg összeállt, illetve elvált az edény falától. Amikor kicsit meghűlt a tészta, akkor egyesével belekevertem a 3 egész tojást. Nyomózsákba töltöttem, kis halmokat formáztam és sütőpapírral bélelt sütőlemezen kb. 180 fokos sütőben aranybarnára sütöttem. Kb. 18 kisebb fánkocska lett belőle.

A töltelékhez a tejet és a tejszínt összeöntöttem, a keverékből 2 dl-t felforraltam, a maradékban pedig csomómentesen elkevertem a pudingport és a cukrot. Amikor a keverék felforrt, beleöntöttem a pudingos részt és sűrű krémet főztem belőle.

A gesztenyepüréből annyi golyócskát (kb. mogyoróméretűt) gyurmáztam, ahány tésztafánkocskát sütöttem. Amikor a vaníliás krém kihűlt, belekevertem a maradék gesztenyepürét. A tejszínt a cukorral és a habfixálóval kemény habbá vertem.

A csokiöntetet megfőztem (addig kevergettem a hozzávalókat a tűzhelyen, amíg egynemű massza nem lett).

A tésztákat félig bevágtam, beletettem egy-egy gesztenyegolyót, egy kis gesztenyéskrémet és tejszínpamacsot. Tálba halmoztam a betöltött fánkokat és ráöntöttem a csokiöntetet.

Kicsit behűtöttem, aztán jóízűen megettük.