Karamellmisu

Az egész egy kis dulce de lechecel (cukrozott sűrített tejet – én 3 tubusból csináltam elsőre - kellett üvegtálba nyomni, majd az üvegtálat bele kellett tenni egy tepsibe, ami köré forrásban lévő vizet kellett önteni, majd 2 órán keresztül kb. 200 fokos sütőben sütöttem úgy, hogy fél óránként átkevertem) és a nyers tojástól való félelmemmel kezdődött. Félreértés ne essék, használok nyers tojást, miért ne használnék, sőt meg is eszem, hiszen imádom a tiramisut, csak azt nem tudom, hogy a Mazsolák mikortól ehetik meg…persze úgy hogy ne legyen belőle gond.


Az aprótalpúaknak még csak korlátozott mennyiségben adtam nyers tojást, elsősorban akkor fordul elő, amikor ott lábatlankodnak körülöttem a konyhában és majd megvesznek azért, hogy kikanalazzák a nyers süteménytésztás keverőtálat vagy lenyalják a fakanalat.

A félelmeim miatt tiramisu helyett a hétvégi vendégségre karamellmisut készítettem: a tojást lecseréltem a hűtőben lapuló maradék dulce de lechére (Sűrű, világos barna karamellizált massza, ami szerintem rengeteg lehetőséget rejt magában – amikor elkészült omlós tésztába töltöttem. Csináltam banános és mandulás változatot is, de a mandulás volt csak igazán finom, a banános felejthetőre sikerült.) és jócskán került még bele tejszínhab is.

Szerintem az ötlet jó volt, bár Férj szerint az eredeti tiramsum utánozhatatlanul finom és ez a karamellás változat inkább csak ezüstérmes.

A babapiskótát házilag gyártottam NagyMazsola mogyoróallergiája miatt.

Hozzávalók:

Babapiskótához:
5 tojás
10 dkg cukor
13 dkg liszt

Áztatáshoz:
kb. 2 dl tej
rumaroma

Krémhez:
5 dl tejszín
16 dkg mascarpone (mert ennyi volt otthon)
7 dkg krémsajt (mert ennyi volt otthon)
10 dkg dulce de leche
1 cs. zselatin fix
3 tk. porcukor
tetejére cukrozatlan kakaó vagy fahéj

A hozzávalókból babapiskótát sütöttem: a cukor felével kemény habbá vertem a tojások fehérjét, a cukor másik felével a tojások sárgáját habosítottam ki. A két tojáskeveréket összeforgattam, majd óvatosan belekevertem a lisztet is. Habzsákból babapiskótákat nyomtam sütőpapírral bélelt sütőlemezre. Kb. 20-25 db lett belőle.

A tejszínt kemény habbá vertem 2 tk. porcukorral és a zselatin fixszel. A mascarponét, a krémsajtot és a dulce de lechét habverővel krémesre kevertem, majd a tejszín felével összeforgattam. A maradék tejszínbe belekevertem még egy tk. porcukrot.

A babapiskótákat beáztattam rumaromás tejben és leraktam belőlük egy sort egy üvegtálba. Rákanalaztam a dulce de lechés krém felét, jöhetett egy újabb sor beáztatott piskóta, majd újabb krém. A tetejére rákentem a porcukros tejszínt, majd a felét megszórtam kakaóporral, a másik felét pedig fahéjjal (mind a kettő passzolt hozzá).

Örömhír

Ez most nem egy jól sikerült vacsora feletti örömről szól, hanem arról, hogy a karácsony és szilveszter közötti pihenős napokat kórházban töltöttem. Hogy miért örülök annak, hogy egy nem túl komfortos intézmény falai között átaludhattam a szilvesztert? Azért mert közben ott szuszogott mellettem egy icipici lény: PiciMazsola, akinek egyelőre a gasztronómiai élményt még az anyatej jelenti - remélem még jó sokáig -, de azért hagyja, hogy anyukájának legyenek gasztronómiai kiruccanásai.

És hogy mit tud 1 hónaposan? Tud nagyokat aludni, tud jókat enni, ha a nagyok hagyják és nem másznak evés közben a fejére - vagy az én fejemre -, hangos üvöltésével fel tudja hívni magára a figyelmet, tud mosolyogni és le tudja venni az anyukáját és az apukáját a lábáról.

Pár kép ízelítőnek:

Egyszóval immár nagycsaládosok lettünk, annak minden szépségével, előnyével és persze nehézségével. Kár, hogy türelmet nem árulnak bezacskózva, kilóra a közértben...vennék pár kilót.

Zsályás karfiol krémleves és túrógombóc ebédre

Mióta gyerekeim vannak, a konyhában az jelenti az (egyik) igazi sikerélményt, ha mind egy szálig jóízűen befalják, amit eléjük teszek. Ez az ebéd is ilyenre sikerült. Öröm volt velük enni, még ha az elkészítést egy rövidke NagyMazsola hiszti kísérte is. A leves még tegnapra készült, de szerencsére maradt mára is és jó párja volt a házi túróból készült túrógombócnak.

A túrógombóccal a viszonyom tizenpáréves koromig igen rossz volt, mindaddig, amíg egy balatoni nyaralás során meg nem kóstoltam porcukros tejföllel. Azóta jóban vagyunk. Korábban már feltöltöttem egy zabpelyhes változatot, amit az utóbbi években favorizáltam a búzadarással szemben. De ma újabb fordulat állt be a kapcsolatunkban – mármint a túrógombóccal -, amikor elkészítettem Bereznay Tamás változatát a Süteményeskönyvből.
Még egy kis túrógombócos nosztalgia talán idefér, ami szintén balatoni „sztori”. Idén nyáron megkóstoltuk a Kővirág Étterem fantasztikusan lágy, krémes, tökéletesen citromos túrógombócát. Legszívesebben berohantam volna a konyhájukra és térden állva könyörögtem volna a receptért. Természetesen nem tettem, de reménykedtem benne, hogy majdcsak rátalálok egy olyan receptre, ami legalább megközelíti. És igen!!! Bátram mondhatom, hogy állagában Bereznay Tamásé szinte tökéletesen hozta az elvártakat, ízében annyiban más, hogy a balatoni verzióban a reszelt citromhéj íze átütő és karakteres volt.
A gombócokat 50 dkg túróból készítettem. Az eredeti receptben 1 kg túróhoz vannak megadva a hozzávalók, de a tojást nem akartam felezgetni, így egy egész tojást használtam fel a fél kiló túróhoz is.
A levesről így utólag annyit, hogy a zsályát kicsit bátrabban használhattam volna. A kecskesajtos pirított kifli karikák jól passzoltak hozzá.

Hozzávalók a zsályás karfiol krémleveshez (kb. 4 főre)

1 kisebb karfiol
2 szál újhagyma
1 ek liszt
kb. 1 dl tejföl
kb. 1 dl tejszín
4-5 friss zsálylevél
só, kevés ételízesítő (DM-ben kapható bio ételízesítőt használtam)
2 kifli
5 dkg lágy kecskesajt

A karfiolt rózsáira szedtem és feltettem főni. Megsóztam és beletettem az ételízesítőt. Az újhagymát felkarikáztam és kevés olajon megpároltam, majd rászórtam az aprított zsályaleveleket, kevertem rajta párat, majd megszórtam liszttel. A lisztes hagymát felöntöttem egy kevés levessel, hozzáadtam a tejfölt és a tejszínt, majd hozzáöntöttem a majdnem puha karfiolhoz. Amikor a karfiol megpuhult és a leves is jól kiforrta magát, az egészet botmixerrel pürésítettem.
Közben a felkarikázott kiflikre rátettem egy-egy darabka kecskesajtot és a sütőben kb. 180 fokon megpirítottam.

Hozzávalók a túrógombóchoz:

50 dkg túró
1 ek búzadara
1 ek liszt
2 ek olaj
1 tojás
1 ek zsemlemorzsa

A forgatáshoz zsemlemorzsa (kb. 5-10 dkg) és olaj kell.

A túróhoz hozzákeverjük a hozzávalókat - a recept szerint a sorrend nagyon fontos!: búzadara, liszt, olaj, tojás, zsemlemorzsa. Kb. fél órára hűtőben kell pihentetni.
A masszából kis gombócokat formáltam és forrásban lévő vízbe dobtam őket: amikor feljönnek a víz tetejére utána már csak 1 perc kell a gombócoknak (hajlamosak szétesni!).
A megfőtt gombócokat pirított zsemlemorzsába forgattam és porcukros tejföllel ettük. Legközelebb reszelt citromhéjat is teszek a túrós masszába!

Málnás muffin

Tegnap babalátogatóban voltunk egy nőpartis barátnőmnél. A kisfia – aki egyébként egy tüneményes kispasas – már 7 hónapos. Persze találkoztunk már a hét hónap alatt, csak valahogy a „hivatalos” (családostul, Mazsolástul, Férjestül) babalátogatásra eddig nem sikerült sort kerítenünk. Az elhatározás hirtelen született meg, és mivel üres kézzel nem akartam menni, a legjobb választásnak egy muffin tűnt, amit sitty-sutty össze lehet kutyulni, és a megsülésre sem kell 20 percnél többet várni.
Korábban vettem a Mazsoláknak málnás joghurtot, amiért nem különösebben rajongtak, így jött az ötlet, hogy „el lehetne sütni” valami süteményben, amiben jól megfér a többi hozzávalóval és így nem marad a nyakamon (szó mi szó, nekem sem jött be különösen, annak ellenére, hogy a málnát imádom). Fagyasztott málnával még korábban ellátott az Apósom, úgyhogy „friss” gyümölcs is került a sütibe. Nem volt kedvem olvasztgatni a málnát, fagyosan, csont keményen dobtam bele a sütibe.
Szívem szerint töltöttem volna bele egy kis cukrozott krémsajtot, de arra már nem volt idő (igazság szerint a cukor mennyiségét is úgy alakítottam, hogy ebbe még került egy cukrozott krém, úgyhogy aki édes szájú, és szintén nem tesz bele krémet, az emelheti a cukor mennyiségét)…evés közben hozzágondoltam, és megállapítottam, hogy kár, hogy elmaradt.

Hozzávalók:

20 dkg liszt
3 ek kakaópor
1 cs. sütőpor
½ kk szódabikarbóna
2 tojás
10 dkg barnacukor
0,5 dl olaj
0,5 dl tejszín
1 pohár málnás joghurt
2 marék málna

A tojást a barnacukorral habosra kevertem, majd hozzáadtam az olajat, a tejszínt és a joghurtot. A lisztet összekevertem a kakaóporral, a sütőporral és a szódabikarbónával, majd a nedves anyagokhoz öntöttem és elkevertem. A végén hozzáadtam a fagyott málnát és muffin sütőbe kanalaztam, amit előzőleg papír kapszlikkal béleltem ki. Kb. 20 percig sütöttem 165 fokon légkeveréses sütőben.

Maradék-elv

Ne ijedjen meg senki, nem egy matematikai tételről fogok értekezni. Ez a vacsora arról szólt, hogyan tűntessem el a hűtőmben lapuló ilyen, meg olyan, „már csak egy darab van belőle” hozzávalókat. Mindenképpen főzeléket akartam készíteni, mert már elég rég került az asztalra. A végeredmény sikermutatója az volt, hogy a Mazsolák lelkesen befalták vacsorára.

Mi is volt a hűtőmben? Egy-egy szál fehér- és sárgarépa, egy karalábé, fél doboz bontott konzerv kukorica, két szelet sült sütőtök, egy maradék tojásfehérje. Ebből a mennyiségből egy kb. két (felnőtt)személyes főzelék kerekedett, úgyhogy aki több emberre főzné, az szorozzon lelkesen, ha már a matekkal ijesztgettem a címben. Feltétnek sütőtökös lepénykéket sütöttem, csakhogy a sütőtök is elfogyjon végre.

Hozzávalók (2 személyes adag):

Főzelékhez:
1 sárgarépa
1 fehérrépa
1 karalábé
½ doboz kukorica (ha egész lett volna, az se lett volna baj)
1 ek vaj
kb. 2 dl tej
1 ek liszt
1 púpos ek tejföl
só, szárított tárkony

Sütőtökös lepénykékhez:
2 szelet sült sütőtök (kb. 20 dkg volt, de nem mértem)
1 ek zappehely
1 ek liszt
1 ek zsemlemorzsa
1 tojásfehérje
1 kk kakukkfű
só, bors
a sütéshez olaj

A répákat és a karalábét felkockáztam és vajon – fedő alatt - félpuhára pároltam. Sóztam. Szükség esetén önthetünk alá egy kis vizet. Aztán hozzáöntöttem a kukoricát, megszórtam a tárkonnyal és tovább pároltam. Amikor megpuhult felöntöttem a tejjel, amiben előzőleg csomómentesen elkevertem a lisztet, valamint beletettem a tejfölt, és összeforraltam az egészet.
A sütőtökös lepénykékhez a hozzávalókat összekevertem, majd pár kanál olajban kisütöttem.